Nem állítom le, mert
és még sorolhatnánk a kifogásokat, miért nem állítjuk le az autó motorját. Ám közben a kipufogógázt toljuk a levegőbe, mások orra alá. Gyakori jelenség ez a vasútállomáson, óvoda, iskola előtt, ahol várakozni szoktunk másokra. "Mi sem haltunk bele" - mondják az idősebbek, ami tény, de lássuk be, ez azért elég gyenge érvelés, hiszen bizonyára egy kis hypo elfogasztásába sem halna bele az ember, mégsem keresi annak lehetőségét. No, de aki a mérgező anyagot szívja, annak nincs is választási lehetősége.
Az óvodánál várakozók pont a gyermekek orra alá tolják a kipufogógázt. Az iskola előtt várakozók pedig a többi szülőnek. Arról nem is beszélve, hogy míg a többiek télen fagyoskodnak, addig mások a meleg autóban, járó motorral, mely gyakran még jó hangos is, és sokszor még a fényszórót ki sem kapcsolva várják csemetéjüket. Mint akik legszívesebben a közértben is autóval állnának sorba, ha beférne az ajtón. Nem vagyok benne biztos, hogy róluk fogják mintázni a mások iránt tanúsított tisztelet szobrát.
Miért káros a kipufogógáz? Kell ezt taglalni?
"A kipufogógázok számos mérgező anyagot tartalmaznak, amelyek belélegzése súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Ezek közé tartoznak:
Szén-monoxid (CO): Színtelen, szagtalan gáz, amely magas koncentrációban halálos lehet. A szén-monoxid belélegzése fejfájást, szédülést, hányingert, és súlyos esetben eszméletvesztést vagy halált okozhat.
Nitrogén-oxidok (NOx): Ezek az anyagok légúti irritációt, tüdőgyulladást és krónikus légzőszervi betegségeket okozhatnak.
Szénhidrogének: Bizonyos szénhidrogének rákkeltő hatásúak lehetnek, hosszú távú kitettség esetén növelve a daganatos megbetegedések kockázatát."
https://tarax.hu/ujdonsagok/miert-fontos-a-kipufogogaz-elszivasa
Ez is egy eléggé megosztó téma.
Vannak a környezettudatosak és vannak a vidék adta "kényelemhez" szokottak, s persze még további csoportokat is meg lehet határozni, de a lényeg, vannak az ellenzők és a pártolók.
Sokan nem szeretnek vacakolni a kerti hulladékkal, hiszen elég macerás tud lenni. Vannak, kik eleve pont ezért nem ültetnek fát, vagy épp inkább lebetonoznak mindent, amit lehet, hogy minél kevesebb növényi hulladékkal kelljen bajlódni. Akinek keletkezik, az szeretne minél egyszerűbben, olcsóbban, gyorsabban megszabadulni tőle.
Az elégetése pont egy ilyen alternatíva. Összerakjuk, meggyújtjuk, aztán jóccakát. Havonta egyszer, ahogy az önkormányzati rendelet biztosítja. Néha ugyan eső áztatja, néha botrányosan füstöl, de szerencsére talán egyre többen odafigyelnek ennek elkerülésére. Viszont sokan még most is pártolják az égetést.
A Levegő Munkacsoport összeszedett néhány érdekességet a téma kapcsán Tévhitek az avarégetésről és a komposztálásról címmel.
Egy pontot idéznék:
"Tévhit: A zöldhulladék égetése nem lehet olyan káros, hiszen fával szabad fűteni.
A fatüzelés is jelentős mennyiségű szennyezőanyagot juttat a levegőbe, azonban a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben, száraz tűzifával való fűtés által okozott légszennyezés töredéke annak, ami a szabadtéren zajló zöldhulladék-égetéskor jut a levegőbe. Ennek az oka egyrészt, hogy az avar és egyéb növényi hulladék nedves, összetömörödött, nehezen égő növényi anyagok, így lassan, oxigénhiányosan füstölögnek. Ráadásul szabadtéren, tűztér hiányában nehezen tud a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérséklet kialakulni – így általában nagyon sok káros anyag kibocsátásával járó égés történik.Ráadásul mindez a föld szintjéről egyenesen az emberek, gyermekek, ablakok magasságába jut. Ezzel szemben a kályha, kandalló zárt tűzterében, a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben az oxigénellátás biztosított, több száz fokos hő is keletkezik, ezáltal kevesebb káros anyag kibocsátásával jár, mint a szabadtéri zöldhulladék-égetés. A tüzelőberendezés füstjét több méter magas kémény vezeti el. "
Vagy épp itt van az EUMET-ről egy másik, ugyancsak a Levegő Munkacsoporttól származó írás: Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora
Kicsit hosszabban taglalja a témát, de érdemes elolvasni. Már csak azért is, mert nem csupán véleményt nyilvánít ki, hanem adatokkal is alátámasztja azt, ill. a keletkező szennyező anyagok rövid és hosszútávú hatásairól is ír.
Említik továbbá, hogy Gödön méréseket végeztek az avarégetés előtt, s annak alkalmával. Ennek eredményeképpen: Azonnal betiltották az avarégetést a Levegő Munkacsoport mérései nyomán. Az eredmények itt találhatóak: https://public.tableau.com/app/profile/lenkei.p.ter/viz/Avaregetes/Dashboard1 Maga a jelentés pedig itt: https://www.levego.hu/sites/default/files/avaregetes_god.pdf
Ha pedig van kedves olvasgatni még, ajánlom figyelmedbe az Égetés eredetű légszennyezés és megszüntetésének lehetőségei anyagot.
És mindez csak pár beillesztett cikk, melyet követhetné számtalan egyéb írás. Leírhatnám a saját véleményem is, de az csak egy vélemény volna, melyet a fenti sorok is tükröznek. Röviden: helytelenítem.
Az én érveim:
De csak úgy fejlődhetünk, ha képesek vagyunk túllépni önmagunkon, beidegződéseinken. Azokon a beidegződéseken, melyek kizárólag a saját kényelmünket szolgálják. Még akkor is, ha ezt nehéz felismerni, beismerni.
Alapvetően egységes szabályok mentén mások nyugalmának megzavarására alkalmas munka végzése, gép használata, kerti traktor üzemeltetés, fűnyírás, kertépítéssel és - fenntartással kapcsolatos végzése a zajjal járó építési, szerelési munka kivételével:
a) munkanapokon 8.00 és 20.00 óra,
b) szombati napokon 9.00 és 16.00 óra között
c) vasárnap és munkaszüneti napokon 9.00 és 13.00 óra között lehetséges.
A mások nyugalmának megzavarására alkalmas, zajjal járó építési, szerelési munka, fokozott zajhatással járó motoros eszközök igénybevételével járó munka végzése:
a) munkanapokon 8.00 és 20.00 óra,
b) szombati napokon 9.00 és 16.00 óra között lehetséges.
Vasárnap, valamint munkaszüneti napokon TILOS zajjal járó építési, szerelési munka, fokozott zajhatással járó motoros eszközök igénybevételével járó munka végzése!
Egyéb, kisebb zajhatással járó tevékenység végzése a lakosság részére vasárnap és munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között megengedett.
teljes cikk: https://orbottyan.hu/hu/cikk/zajkelto_tevekenysegek
rendelet: https://orbottyan.hu/downloads/index.php?document=822c77d02f19b302a57a0f2d05bf6889
„Az ingatlan előtti közterületen és az ingatlan belső részén száraz növényi hulladékot tartós füstölés nélkül égetni minden hónap első péntekjén április 1. és november 30. között 16 és 20 óra között lehet.”
teljes cikk: https://orbottyan.hu/hu/cikk/tuzgyujtas_kertben
A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai: https://orbottyan.hu/hu/cikk/tuzgyxujtas_202309
Interaktív erdőtérkép: https://erdoterkep.nebih.gov.hu/
Tűzgyújtási tilalom térkép: https://katasztrofavedelem.hu/55/tuzgyujtasi-tilalom-terkep
Nem először fordul elő, hogy valakit egy kirohanó kutya megtámad. Sajnos nem ritka, hogy a megtámadott személy ijedtségét, felháborodását próbálják leminősíteni, lesöpörni, vagy épp a személyét leértékelni.
Ez nem helyes. Nem helyes mások jogos problémáját semmibe venni, másokat lealacsonyítani, mint ahogy a felelősséget hárítani. A kutyatartásra vonatkozó szabályok egyértelműek. Találtam egy egész jó kis összefoglalót, melyet érdemes átlapozni:
KUTYAKÖTELESSÉG - Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz
Ha viszont már megtörtént a baj, érdemes tenni a megismétlődésének elkerülése érdekében. Önmagunkért és másokért. Biztos vagyok benne, hogy ha valóban egy véletlen, egyszeri eset fordul elő, egy felelős kutyatartó megnyugtatóan és tartósan tudja kezelni a helyzetet. Viszont sajnos, nem ez történik minden esetben.
Minden esetben a panaszosnak jogában áll hivatalosan fellépnie, amitől nem lesz rossz ember, és nem tisztességes ezért becsmérelni őt.
A panaszt a jegyző felé kell bejelenteni, akitől a következő instrukciókat kaptuk (2 órán belül!) arra az esetre, ha valakinek ilyen jellegű panasza lenne:
"Annak érdekében, hogy az állatvédelmi eljárást eredményesen le lehessen folytatni az alábbiaknak mindenféleképpen szerepelnie kell a bejelentésben:
- a bejelentő adatai,
- mi történt
- a kutya pontosan melyik ingatlanról szökött ki ( az ingatlan pontos címe)
- mikor történt az eset
- ha tudja az ingatlan tulajdonosának/kutya gazdájának a nevét, akkor az
- mekkora méretű, milyen fajta, színű kutyáról van szó (minél pontosabb leírás szükséges a kutyáról)
- bármiféle bizonyíték az esetről, ami megalapozza az eljárást ( tanú, aki ott volt, esetleg fénykép vagy videó az esetről, az utcán egyedül lévő kutyáról) (olyan bizonyíték, mely alapján egyértelmű döntés hozható, a hivatal nem nyomozóhatóság, nem folytatunk le nyomozást)
Annyit tudnia kell az állatvédelmi eljárásról, hogy a jegyző által meghozott határozat ellen bírósági jogorvoslatnak van helye.
Amennyiben a határozat ellen ilyen jogorvoslatot kezdeményeznek, abban az esetben a bíróság azt is fogja nézni, hogy a tényállás tisztázva lett-e, voltak-e bizonyítékok.
Az állatvédelmi jogszabály szerint kutya közterületen nem lehet egyedül, amennyiben az állattartó ezt a szabályt nem tartja be, a jogszabályban meghatározott állatvédelmi bírsággal sújtható, melynek alapösszege 75.000 Ft. Aki a kutyája szökésének megakadályozásáról nem gondoskodott hatszoros szorzóval 6x75.000 azaz 450.000 Ft állatvédelmi bírsággal sújtható.
Az elmúlt hónapokban több ilyen bírság kiszabására került sor, valamennyi esetben rendelkezésemre álltak azok az információk és bizonyítékok, mely alapján a bírság kiszabásra kerülhetett.
Sajnos településünkön elég sok a közterületen gazdája nélkül kóborló kutya, viszont az eljárást az ilyen esetekben csak a szükséges információkat tartalmazó bejelentés alapján tudjuk lefolytatni.
Azt gondolom egyébként, ha "elterjedne" a településen, hogy milyen összegű bírságot kaphat az utcán egyedül bóklászó, kóborló, önmagát sétáltató kutya gazdája, nagyon sok kutyatulajdonos fordítana a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet a felelős állattartásra."
Bízzunk benne, hogy komolyan veszi mindenki a felelősségét, s hogy egyre kevesebb ilyen problémával kell találkoznunk, ill. nem történik komolyabb baj senkivel!
Legyünk tekintettel egymásra!