Sikeres lakás eladás beszámolója – anno

Egy poén csak egyszer poén, így nem a példánk követése a lényeg, hanem a tapasztalataink megosztásával, azok felhasználására adunk lehetőséget.

… és belevágtunk az életünk eseményeink sűrítésébe. A tervek (prioritás és sorrend nélkül): lakás eladás, vidéki ház vásárlás, esküvő, meeting a gólyával. – “Ööööö ….” – nyöszörgött kétségbeesetten örökagglegény énem. – No, de azért mégis csak ffiak vagyunk, vagy mi a szösz! Vágjunk hát bele!

1. PROJEKT – LAKÁSELADÁS

Miképp is kezdjük hozzá!?  Hogy máshogy:

Hirdessük meg a neten!

• Fotózás, alaprajzok, szerződések, adatok összegyűjtése, bogarászása, sablon szöveg – ahogy mindenki más is csinálja.
• Mennyiért adjuk? Nézzünk meg ezt is a neten! Hasonló kaliberűeket keresve közelebb jutunk az igazsághoz, de az otthonterkep.hu vhogy mégis csak könnyebben kezelhető a térképes megjelenítése végett. Belőttük az árát, bár így is pirosak voltunk, azaz a környező átlaghoz képest magas volt a négyzetméterárunk, de egyrészt a környék elég összetett volt, hiszen mind régi kertes, mind régebbi társasházak árai is beleszámolódtak az átlagba. – gondolom. Másrészt a lakás mellé a garázst is társítottuk, ami viszont nem számolódott az alapterületbe.

Ez így nagyjából pikk-pakk meg is volt. No, de hova is tegyük? Hol hirdessünk?

Az ingatlan.com kézenfekvő, hiszen az a legismertebb. Első körben talán csak oda tettük fel, s talán még az OLX-re (Isten nyugosztalja – azt hiszem így szokták mondani).

Feltöltve, kész! No, most aztán hadd tóduljon a lakást vásárló nép!

• EREDMÉNY 1.0

Az időpont egyeztetések nem okoztak túl sok nehézséget.

Fél év eredménye: néhány telefonos érdeklődő, akik általában ki is jöttek, majd el is tűntek. Kb. hárman. Egyedüli ajánlattevő egy befektető srác volt, aki flegmán, kapásból 15%-os akart lealkudni. Miután hónapok elteltével sem kaptunk ajánlatot, egy kicsit meginogtunk, de aztán mégsem éltünk az általa kínált kihagyható lehetőséggel. Legfőképp a flegmasága miatt, mert hát mégis csak a lakásunk! Hogy gondolja, hogy idejön, s bemond egy ilyen árat?

Belegondolva, végül is a vásárló egy ingatlant vesz, melyben nem képvisel értéket az eladó az adásvétel tárgyához fűződő érzelme. Vásárlóként később mi is megtapasztaltuk, hogy sokszor ezzel próbálnak – önkéntelenül is – hatást gyakorolni, de hát mit lehet ezzel kezdeni!? Igen, vannak érzelmek, de nem a másik otthonát, hanem egy alapanyagot veszünk meg leendő otthonunkhoz. A befektetőkről nem is beszélve.

Szóval egy-két havonta egy-egy érdeklődő. Számoltunk azzal, hogy nem pik-pak lesz az eladás, de ennél azért többre számítottunk.

Így a kezdeti lendületünk kissé megtört, s az első hónap után már gondolkodtunk is, előfizessünk-e, hogy a képek fent legyenek, vagy hagyjuk csak az alaprajzot, s majd az érdeklődőknek elküldjük e-mailen a fotókat.

Az ingatlanosok, bár kértük, ne tegye, azért persze jöttek. Majd kértük, hogy képviselje az irodája felé, hogy ne hívjanak, majd mi jelentkezünk, ha úgy döntünk, igénybe vesszük a szolgáltatásaikat. De jöttek, s minden nemleges válaszra, volt egy „DE”.

Minden bizonnyal ezt így tanítják a gyorstalpaló tréningeken. Ha nemet mondanak, mondj egy érvet. Ha arra is nemet mondanak, mondj egy újabb érvet, miért ne mondjanak nemet! Légy levakarhatatlan, mint légy a szélvédőn! (mert hát depesmód!)

Mindenesetre jöttek. Újra és újra.

Persze mind kizárólagosságot akart, azaz mondjuk le minden alternatíváról, s egy cégre, emberre bízzuk a lakásunk eladását, addig meg várjunk türelemmel.

De még normálisan össze sem tudták foglalni, miből is áll a szolgáltatásuk, amiért érdemes a vételár 3-5%-át nekik adni.

• Miért jó, ha Önökkel szerződünk? – kérdeztük.
• Bekerülnek a nyilvántartásunkba, amit látnak az oldalunkon, s ha vki érdeklődik a környékről, meg tudjuk mutatni. – hangzott a válasz.

Ennyi!? Mennyire látogatott egy-egy ilyen oldal? Miért egy-egy közvetítő oldal hirdetéseit böngészné bárki is, mikor a hirdetési portálokon ott van az összes iroda, és magánszemély hirdetése? Nem kell fizetnem a képes hirdetésért havi pár ezer forintot, hogy fizethessek a közvetítőnek több százezret?

SZÓVAL MI IS A PLUSZ ÉRTÉK, AMIT EGY INGATLANKÖZVETÍTŐ AD?

Aki már adta el a sajátját, s végigcsinálta az összes velejáró procedúrát, az pontosan tudja, mit segíthet egy ingatlanos. Kár, hogy ezt csak pont ők nem tudják képviselni.

No, de mi úgy döntöttünk, magunk boldogulunk. Legalábbis megpróbáljuk, s ha nem megy, keresünk irodát. Ebben az is megerősített minket, hogy egy jóbarát, ki szintén ingatlanozott, ugyancsak ezt tanácsolta, mondván, hogy ugyanott hirdetnek, ahol mi tennénk, s ha nem akad vevő, úgyis az árra hivatkoznak, hogy túl magas. Mert hát nekik nem kerül semmibe, max. egy kicsivel kevesebb lesz a jutalékuk, de legalább lesz, ha elmegy az ingatlan, s jó esetben ehhez alig kell valamit tennie.

Pár eseménytelen hónap elteltével már elkezdtünk kacsingatni közvetítő irodák felé, s hajlottunk arra, hogy megnézzük szerződéstervüket. Tervüket! Mert hát ha ők akarnak jönni, ne kész szerződést dugjanak az orrunk alá, nulla beleszólással! Százezres tételnél már ne gondolkodjunk sablonban! Ha vmi nem tetszik, változtassunk rajta!

Végül is nem írtuk alá.

Elégedetlenek voltunk mind az eredménnyel, mind a kínálkozó közvetítői kínálattal.

HA VÁLTOZÁST AKARSZ, VÁLTOZTASS! – Szeretem e mottómat. (depeses megfelője)

Nézzük, mit lehet tenni!

• JÓPOFÁSÍTSUK A HIRDETÉST! TEGYÜK EGYEDIVÉ!

Mert hát miért ne!? Egy a sok közül mégis csak egy a sok közül, ellenben ha kicsit arrébb lépünk, s mutatunk vmi újat … No, persze nem a comic sans betűtípusra gondolok!

Megmosolyogtatom a kisfeleségem! – szólt a kezdőgondolat, de alapvetően érdemes volna több hasznos adatot applikálni, és a sablontól eltérő szöveget fűzni a hirdetéshez, hogy mégse csak egy hirdetés legyen a millióból.

Hogy miképp?

1. LÉPÉS – KÉPEK JÓPOFÁSÍTÁSA

Van élet a photoshopon túl! Ott van pl. a Gimp, mely ingyenes, s ugyanúgy lehet vele bohóckodni. Persze ehhez alapanyag is kell, melyeken nem 5 sötét négyzetcentiméter van, s nem a szárító, vagy épp a vasalódeszka.

Szóval csinálj jó képeket, s dobd fel valami egyedi, játékos dologgal, mely ösztönzi az embert, hogy megnézze őket, majd beszéljen róla másoknak! Lájkolja, megossza, elküldje, imádja, hogy aztán eljusson ahhoz, ki megveszi.

2. LÉPÉS – SABLONMENTES SZÖVEGEZÉS

Oh, mennyien rácsodálkoznak az egyediségre, ám mégis kevesen merik meglépni, mikor adott a lehetőség. Annyira megszoktuk a tömegek által kitaposott út korlátait, hogy el sem tudjuk képzelni az azon túli világot. Pedig mi történik, ha szabadjára engedjük gondolatainkat, ha megmutatjuk valódi énünk? Max. lehurrognak, kifütyülnek, de ha nem teszünk más kárára, legfeljebb besülünk.

Miért akarunk mindig menőnek tűnni!? Az élet tapasztalás, s néha nem árt, ha megtapasztaljuk magunkat bénapöcsként is. Nem kell mindent túl komolyan venni! Ez csak az élet!

Szóval, ha vki vásárolna, a 42. hirdetés után már nem is olvassa a szöveget, hisz mindegyik csak bla-bla-bla. Elegendőek a számok, s a képek.

3. LÉPÉS – HASZNOS ADATOK

Mik ezek az adatok? Ha kitöltöd az űrlapot, milyen plusz infót lehet még hozzáfűzni?

Vedd fel a telefont, fogadj érdeklődőt, s gyűjtsd össze a gyakran ismétlődő kérdéseket! Ha Te is keresel, gondold át, mire is vagy kíváncsi egy-egy hirdetés kapcsán!

Milyen a környék? Milyen vásárlási, szórakozási lehetőségek vannak a környéken? Milyen a közlekedés, a biztonság? Mekkorák a helyiségek? Hol mi fér el? stb. stb.

• A HIRDETÉS FELÚJÍTVA

Miképp is néz ki a végeredmény? Miután elkelt a lakás, így levettük a hirdetést.

Az otthontérkép nem véletlen választás volt ám! Olvastam róluk a neten, így szereztem tudomást létezésükről. Felkerestem az oldalukat, s elég hasznosnak tűnt a grafikus megjelenítés, s nem utolsósorban láttam, hogy az urbanista blogon rendszeresen kiemelik az arra érdemes hirdetéseket, amit még az Index is átvesz. A célom ez is volt: bekerülni a kiemelésekbe.

És bekerültünk!

• EREDMÉNY 2.0

… és sikerült!

Az urbanista írt róla, s az indexeseknek is olyannyira tetszhetett, hogy kirakták a főoldalukra. Nem tudnám azt mondani, hogy nem töltött el jó érzéssel. 🙂 Kiléptem a korlátok közül, végre nem szóltak meg érte, s bejött! Nem tagadom, büszkeség töltött el, bár azért a lelkem talán még nem kárhozott el.

Hogy mi volt az eredménye? Hol is kezdjem?

• Nem csörgött egész nap a telefon.
• Nem tódultak az érdeklődők. Talán csak újabb három ember jött ki megnézni. Igaz, ők két nap alatt.
• És még a kommentelők is fikáztak kissé.
• Viszont a hirdetés megtekintésének száma kissé megugrott. Az érzékeltetés kedvéért: Kaptunk korábban egy ajánlatot az egyik, viszonylag ismertebb ingatlanközvetítő cégtől, melyben mellettük szóló érvként említették az oldaluk évi százezres látogatását. Mi egy hét alatt értük el ennek a felét. Egyetlen hirdetéssel!

Természetesen ehhez kellett az otthonterkep.hu, melyről szemezgetett az urbanista blog írója, amit átvett index.hu. Amihez persze kellett egy hirdetés.

Mindenesetre ezúton is köszönjük közreműködésüket! Sőt mindenki közreműködését köszönjük, aki megnézte, elolvasta, lájkolta, megosztotta, beszélt róla! KÖSZÖNJÜK!

•  Ja, és a legfontosabb! Az újabb három érdeklődő között ott volt az a lány, ki megvette a lakást.

Tehát feldobtam a hirdetést, s kitettem csütörtökön. A következő hétfőn írt róla az urbanista, másnap átvette az index, s még ugyanezen a napon bejelentkezett a vásárló, aki harmadnap ki is jelentette, hogy márpedig kell neki a lakás.

Mint mesélte, a barátaitól kapta a linket, hogy megtalálja-e az elrejtett figurákat, de az ő figyelmét nem kötötte le, mert beleszeretett a lakásba.

Szóval elment.

Hogy álltunk a kereséssel? Nagyjából sehogy, mondván: előbb adjuk el a lakást, s majd azt követően nézelődjünk. Találni, venni egyszerűbb lesz. – gondoltuk. Ezzel szemben …